Blue Heron – Egy nyár emléke

színes, kanadai-magyar film (90 perc)

Blue Heron – Egy nyár emléke

A mozikban

Online

Tartalom

Magyar Filmszemle: Versenyfilm
Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál: Legjobb első film
Torontói Nemzetközi Filmfesztivál: Legjobb kanadai felfedezés-díj

Valamikor a ’90-es évek végén, egy Kanadában élő magyar család a Vancouver-szigeten talál új otthont. Legfiatalabb gyerekként a nyolcéves Sasha nem annyira érti, de annál inkább érzi, hogy költözés felszínre hozza a család rejtett feszültségeit. Évtizedekkel később a felnőtt Sasha a régmúlt nyár emlékeiből próbálja felfejteni a legidősebb testvér, Jeremy egyre veszélyesebb viselkedése mögötti titkot.
Sophy Romvari – a legendás magyar díszlettervező, Romvári József unokája – első egész estés filmjében személyes utazásra hív gyermekkorának emlékei közé. A Blue Heron – Egy nyár emléke különlegessége, hogy a valóság és a fikció határainak elmosásával teremti meg az elveszett múlt feltárásának különös élményét. A kanadai-magyar koprodukcióban készült alkotás a Locarnói Nemzetközi Filmfesztiválon mutatkozott be, ahol elnyerte a legjobb első filmnek járó elismerést, Torontóban pedig a legjobb kanadai felfedezés díját ítélték neki.

Előzetes

Videó betöltése A videót a YouTube szolgáltatja. A „Videó betöltése” lehetőségre kattintva a YouTube-lejátszó betöltődik, és adatokat továbbíthat a Google felé.

Interjúk

„Elszomorít, hogy sosem ismerhettem meg a bátyámat. Nem akarta, hogy megismerjék”
Sophy Romvari interjú – NLC

„Sokan érzik úgy, hogy viszontlátják magukat vagy egy rokonukat a vásznon, emiatt meg szeretnék osztani velem, mi történt velük. Ami nekem megtisztelő és megterhelő egyszerre. Közben tudom, hogy ez a lehető legtöbb, amiben bízhattam: hogy megértik a filmet, és személyesen is tudnak kapcsolódni hozzá.”
Sophy Romvari interjú – 24.hu

Idézetek kritikákból

„A napfényes felszínt tragikus momentumokkal repeszti, amit asszociatív, emlékszerű dramaturgiával kísér.”
Filmhu

„Hitelesen adja át azt is, mennyire nehéz kezelni egy pszichés beteget, mennyire nincs eszköze a családtagoknak, hogy kapcsolatot találjanak.”
Filmtekercs

„Sophy Romvari filmje arra hívja fel a figyelmet, hogy beszélnünk kell a „problémás fiatalokról”, de nincs meg a társadalmi szókincsünk hozzá.”
Filmtett

„Nagyot üt, de idővel enyhül ez a kellemetlen érzés. Velünk marad, valószínűleg már csak azért is, mert szűkebb vagy tágabb környezetünkben biztosan találkoztunk már hasonlóval.”
Hetediksor

„Sophy Romvari karjának természetes meghosszabbítása a maga felé tartott kamera lett.”
Jelenkor

„Sophy Romvari vállalja sebezhetőségét, őszinteségével pedig képes elnyerni a néző empátiáját mindenféle dramaturgiai hatásvadászat nélkül.”
Fidelio