Valami madarak

Tartalom

Hevér Dániel első nagyjátékfilmje egy generációkon átívelő, különleges barátságról mesél.

Béla (Szacsvay László) egyedül élő makacs öregúr, aki nehezen viseli a változásokat. Amikor egy kisebb baleset után a fia egy idősek otthonába rakja, úgy érzi, az egész világ összeesküdött ellene. Ettől kezdve egyetlen cél vezérli, hogy minél hamarabb kijusson az intézményből. Tervében egy másik kívülálló lesz a társa, a 17 éves, vadóc Zoé (a berlini Ezüst Medve-díjas Kizlinger Lilla – Rengeteg – Mindenhol látlak; Magyarázat mindenre), aki büntetésből dolgozik az otthonban. Hiába van csaknem hatvan év korkülönbség közöttük, hasonló karakterük, a magányuk, és az érzés, hogy mindenkinek csak az útjában vannak, gyorsan szövetségessé teszi őket.

A Valami madarak az Életrevalókat idéző bájjal és humorral foglalkozik az idősgondozás korábban magyar filmekben mellőzött témájával. A film a Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjában valósult meg.

Online nézhető

Nagylátószög

Csengei Andrea, idősgondozó és Veiszer Alinda, műsorvezető a film kapcsán beszélgetett arról, milyen állapotban vannak ma Magyarországon az idősgondozó intézmények.

Idézetek kritikákból

„Végig olyan empátiával és érdeklődéssel követi a főhősét, hogy ez a nézőre is átragad.”
nlc.hu

„A Valami madarak úgy mesél kendőzetlenül az öregségről, hogy közben mindvégig mosolyt csal az arcunkra.”
A hetediksor közepe

„A Valami madarak az öregedésről, magányról és elfogadásról beszél azzal a típusú bravúrral, amely jóleső arányban nevettet és ríkat meg.”
Filmtett

„az év legkedvesebb magyar filmje”
Filmtekercs