„Kína annyit változott 40 év alatt, mint a nyugat 100 év alatt”
Salát Gergely sinológus, műfordító, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen oktat, főbb szakterülete a kínai kultúra és társadalom. Vele beszélget Veiszer Alinda a Mozinet Nagylátószög legfrissebb adásában, többek között arról, hogyan jött létre a feketék által sűrűn lakott, úgynevezett “Csokoládéváros” Kanton egyik negyedében, vagy hogy mi a teakultúra szerepe a mai Kínában. A beszélgetés apropója a már mozikban futó A tea illata című film.
A Mozinet új bemutatójában a harmincas évei elején járó elefántcsontparti nő, Aya megbotránkoztatja környezetét, amikor az esküvőjén nemet mond a vőlegényének. Kínában kezd új életet, egy teaüzletben talál munkát. Főnöke, a 45 éves Caj tea iránti szenvedélye lenyűgözi Ayát. A lány a tanítványává válik, és miközben megismerkedik az ősi szertartásokkal és a tea művészetével, kapcsolatuk gyengéd szerelemmé érik. A tea illata kontinenseken és kultúrákon átívelő, a képzelet és valóság határán lebegő szerelmes történet.
„Kínában ez a fajta rituális teázás, magasabb társadalmi körökben nagyon hasonlít a borkultúrához: nem mindegy, hogy milyen fajta, milyen évjárat, hogy melyik hegynek melyik dűlőjéről szedték stb.”
Salát Gergely a beszélgetés során elmondja, a hagyományos, rituális teázás egyszer már kiveszett Kínában, de újraélesztették. Ma a magasabb társadalmi körökben divatos, és a borkultúrához hasonlóan nagyon aprólékos szabályai vannak.
„Kína egy nagyon torlódó társadalom, tehát itt olyan változások mentek végbe az elmúlt negyven évben, nagyon rövid idő alatt, amik máshol több száz év alatt.”
Kínában az elmúlt 40 évben olyan gyors változások történtek, hogy a generációk közötti kommunikáció nehézkes lett. A nyelvi és kulturális különbségek miatt a hagyományos családi hierarchiák is kezdenek szétesni, vannak családok, ahol például a nagyszülő és az unoka már nem értik meg egymást. A nők helyzete is óriásit változott. 1950-ben iktatták törvénybe például a többnejűség tilalmát, és azt, hogy a nőnek is bele kell egyezni a házasságkötésbe.
„Volt egy ilyen politikája Kínának, hogy az afrikaiakkal jóban kell lenni, ezért vonzzuk be a lehető legtöbb diákot. És hát a diákok, meg akik az ő nyomukban jöttek, abban a negyedben telepedtek le, ahol voltak már kínai kisebbségi muszlimok, úgyhogy ez lett az egyik ilyen afrikai negyed Kantonban.”
Kína korábban baráti politikát folytatott Afrikával, így sok afrikai diák vándorolt többek között Kantonba is. Ezek az afrikai diákok, és később barátaik, hozzátartozóik kisebb közösségeket alakítottak ki Kantonban, így jött létre az úgynevezett „Csokoládváros”. Ezt a negyedet több politikai hullámvölgy is érte, sokszor rasszizmussal, diszkriminációval szembesültek.
A tea illata már a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.