Fazekas Gergely zenetörténész: „Az elme szabad állat”
Mitől különleges Kurtág György zenéje? Hogyan lehet közel kerülni egy életműhöz, amely egyszerre radikálisan kortárs és mélyen gyökerezik az európai hagyományban? A Mozinet Nagylátószög legújabb adásában Fazekas Gergely zenetörténésszel beszélget Lukács Luca a Kurtág-töredékek című dokumentumfilm kapcsán.
A Mozinet új bemutatójának központi figurája, a közel száz éves Kurtág György nemcsak a leghíresebb magyar kortárs zeneszerző, de nemzetközileg is egyedülálló jelenség. A Budapest Music Center padlásszobájában élő zseni kerekesszékhez kötött, ugyanakkor szellemileg teljesen friss. Kihasználva a zenei központ adta lehetőségeket napjai rendületlenül munkával telnek. A világ minden tájáról látogatják a legelismertebb zenészek, hogy egy olyan lelkileg és szakmailag is megterhelő, rendkívül alázatos munkafolyamatnak vessék alá magukat, ahol akár több óra alatt egy-egy műnek mindössze néhány percét dolgozzák fel.
„Nem a Kurtág György a fontos, hanem az a fontos, amit a Kurtág György jelenléte a világban megmutat. És szerintem ezt látjuk a filmben.”
A beszélgetés során szó esik arról, hogy a dokumentumfilm túlmutat a zenén: öregedésről, veszteségről, alkotásról, a gondolat megformálásának nehézségéről beszél. A film nem „reklámfilm” egy életműhöz, hanem önálló műalkotás, amely közelebb visz azokhoz a kérdésekhez, amelyek Kurtág számára is alapvetőek voltak: élet, halál, gyász, szeretet, felelősség.
„Most olyan messze vagyunk Kurtág születésétől, mint Kurtág születése Beethoven halálától. Iszonyatosan sok minden történt azóta, és nemcsak a zenében, hanem minden területen.”
Ez a perspektíva nemcsak Kurtág helyét jelöli ki a zenetörténetben, hanem érzékelteti azt az elképesztő kulturális változást is, amelyen a 20. század átment. Fazekas felidézi azt a legendás pillanatot is, amikor 1945 szeptemberében a Zeneakadémia folyosóján összetalálkozott egymással a két Romániából érkező fiatal zseni: Kurtág György és Ligeti György. Mindketten Bartók miatt felvételiztek, nem tudva, hogy hetekre van a haláltól. Egy új zenei korszak korszak indult ott el.
„És tulajdonképpen a Kurtág zenéjének szerintem az egyik csodája, hogy a legelemibb dolgokig megy vissza.”
A beszélgetés kitér Kurtág zenei nyelvére is, amely egyszerre radikális és elementáris egyszerűségű. Fazekas szerint Kurtág képes arra, hogy a legapróbb zenei gesztusból – akár egyetlen hangból vagy üres gitárhúrból – teremtsen mélységet. Művei sokszor rendkívül rövidek, olykor egy TikTok-videó hosszával vetekednek, mégis hónapok, évek munkája sűrűsödik bennük.
„A jó zene az, ami mögött érezni a teljes személyes odaadást.”
Kurtág a zenéről alkotott gondolkodásában is radikális. Ez a személyes odaadás az, amit Kurtág előadóitól is elvár: nem pusztán technikai pontosságot, hanem teljes átélést. A film egyik legizgalmasabb rétege éppen az alkotás és az előadás közti törékeny, mégis szenvedélyes kapcsolatot mutatja meg.
A Kurtág-töredékek február 19-től látható a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük. A beszélgetés megtekinthető a Mozinet Youtube csatornáján és meghallgatható podcast formában a Spotifyon, illetve az Apple és a Google alkalmazásaiban.
Az indexkép Labancz Viktória fényképének felhasználsával készült.
Fejezetek:
- Bevezetés
- Miért rendhagyó ez a dokumentumfilm
- Hogyan kezdjünk Kurtágot hallgatni?
- A film egzisztenciális kérdései
- Kurtág helye a 20. századi zenében
- Hagyomány és radikalizmus Kurtágnál
- A Végjáték mint életmű csúcsa
