Mit jelent ma a kegyelem a politikában? Lehet-e egy köztársasági elnök a nemzet egységének megtestesítője, és mennyire fér bele az igazságszolgáltatás rendszerébe az, hogy egyetlen ember felülírhat egy ítéletet? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett Veiszer Alinda újságíró Schultz Nóra politikai elemzővel és Nahimi Botond politológussal a Mozinet Nagylátószög eseményén, amelyet a Toldi Moziban tartottunk február 26-án. A beszélgetés apropója Paolo Sorrentino új filmje, A kegyelem volt.
A Mozinet új bemutatójában Paolo Sorrentino ismét a legkedveltebb színészével dolgozott együtt: Toni Servillo ezúttal Olaszország képzeletbeli elnökét kelti életre, aki jogászként rendíthetetlenül hisz a gránitszilárdságú törvényekben. Egész mandátuma alatt végig az elveit követte, utolsó elnöki döntései viszont akár az egész pályafutását átértékelhetik. A nyugdíjhoz közeledve ugyanis két kegyelmi kérvény és egy nagyon megosztó törvényjavaslat kerül az asztalára.
„A kegyelemadás esszenciálisan önkényes, mert hát itt is látjuk, hogy végül is egy személy hozza meg a döntést.”
Schultz Nóra szerint a film egyik kulcsmotívuma a kétely: a köztársasági elnök sokáig halogatja a döntést, miközben egyre inkább szembesül azzal, hogy a politikában a döntéshozás elkerülhetetlen. Ez ugyanígy van a való életben is, aki nem képes nehéz döntések meghozatalára, az a politikai pályára alkalmatlan.
„Tulajdonképpen az a bátorság, amikor a kételyek ellenére tudunk döntéseket hozni a végén.”
A beszélgetésben szóba került az is, hogy a kegyelmi jog intézménye történetileg részben a királyi hatalom hagyatéka, amely a modern demokráciákban is megmaradt. Emiatt sokszor feszültség keletkezik az igazságosság elve és a megbocsátás lehetősége között.
„A bürokráciát sokszor azért kritizáljuk, mert lelassítja a döntéseket – de valójában pont ez a lényege: hogy megakadályozza az elhamarkodott döntéseket.”
Nahimi Botond – a filmet idézve – kiemelte a bürokrácia szerepét, amikor a kegyelmi döntések körüli politikai és intézményi folyamatokról beszélt. A két évvel ezelőtti magyarországi kegyelmi botrány többek között pont azért is robbanhatott ki, mert nem előzte meg bürokráciai mérlegelés a döntést. A film kapcsán az is felmerült, hogy mit várunk ma egy köztársasági elnöktől: pusztán ceremoniális szerepet, vagy valódi morális iránytűt a politikában.
„A kegyelem mindig ellentmondásos marad. Lehet vállalhatatlan kegyelmet adni – de az is problémás lehet, ha valaki soha nem él ezzel a jogával.” – fogalmazott Schultz Nóra.
A kegyelem már a mozikban!
Fejezetek:
- Bevezetés
- A köztársasági elnök szerepe a filmben
- Alkotmányos feladatok és nemzeti egység
- Politikai film vagy emberi történet?
- Bizalom az egyszemélyi politikai döntésekben
- Hogyan működik a kegyelmi döntés?
- Lehet politikát csinálni kegyelemből?
- Bátorság, kétely és politikai döntések
