A művészfilmekre specializálódott online streaming platform, a Cinego és a 2020-ban a régi SZFE-ből kilépő tanárok egyesülete, a Freeszfe összefogott, hogy mozgósítsa és megszólítsa a filmszerető embereket. A program keretében szakképzett tanárok hazai és külföldi alkotásokat elemeznek hangkommentár formájában.
A Cinego Campus programjában minden megvásárolt film után 300 forinttal, minden megvásárolt válogatás után 1000 forinttal támogatod a Freeszfe munkáját.
„Missziónk, hogy minél több emberhez juttassunk el művészfilmeket. Különösen fontos számunkra, hogy magyar filmeket is népszerűsítsünk és felkaroljunk” – mondja Gyenis Ajándok, a Cinego alapító ügyvezetője. „Sokat ötleteltünk, hogy milyen formában tudnánk a Freeszfe ügye mellé állni. Most úgy érezzük, a Cinego Campus segítségével egy kicsit mi is hozzáteszünk ahhoz, hogy biztosítva legyen a magyar filmek jövője.”
A Cinego Campus lehetőséget ad arra, hogy a hazai filmművészeti oktatás legjobbjaitól tanulhassunk és megismerjük a szakmai alapokat. Nagy Zoltán filmrendező, a Freeszfe társosztályvezető tanára, az egyesület alapítóinak egyike úgy véli, „az SZFE szellemiségéhez mindig is hozzátartozott az a pluralizmus, amit az oktatói által képviselt. A művészképzés lényege számomra az, hogy lehetőségeket, szemszögeket, utakat mutatunk fel a hallgatóknak, amiből mindenki kiválasztja vagy létrehozza a saját ars poétikáját. Fontos a kollegiális viszony kialakítása is a hallgatókkal, aminek köszönhetően alkotóműhelyek jönnek létre, az együtt gondolkodás biztonságos terei. A Freeszfe-n tovább folytatjuk ezt a hagyományt és kísérletet teszünk arra, hogy kinyissuk ezeket az alkotóműhelyeket bármely érdeklődő számára egy ma már ritkán használt műfajjal, a hangkommentárral, ami ezúttal digitális felületen, interaktív formában kíséri a Cinego filmjeit.”
A weboldalon jelenleg három, Mozinet által forgalmazott film tekinthető meg oktatói kommentárral.
A Cinego Campus jelenlegi filmjei:
Larry (16)
Gelencsér Gábor az ELTE BTK MMI Filmtudomány Tanszékének docense. Tíz önálló kötete, kb. 300 tanulmánya, kritikája és recenziója jelent meg különböző folyóiratokban. Két kiadványba filmes tárgyú lexikon-szócikkeket írt, negyedmagával filmes lexikont szerkesztett. Több filmes tárgyú tanulmánykötetet, kézikönyvet, lexikont, katalógust szerkesztett, illetve lektorált. Balázs Béla- (2007) és Szőts István-díjas (2017). 2000-2020 között az SZFE-n tanított, 2021 óta a Freeszfe óraadó tanára. A Freeszfén a Filmelméleti tárgyak kurzust tartja. Volt tanítványai többek között: Horvát Lili, Szilágyi Zsófia, Reisz Gábor, Visky Ábel
Gelencsér Gábor előadásán szó lesz a film hátteréről, fogadtatásáról, a filmtörténeti előzményeiről, a magyar filmtörténeti hagyományokba ágyazódásáról, a karakter- és közegábárzolásáról. Végül pedig szóba kerül a filmet meghatározó műfaji kontextus, motívumrendszer, stílus és egy részletes elemzést hallhatunk a film zárójelenetéről.
A titokzatos nő (16)
Schwechtje Mihály többszörösen díjazott színházi és filmrendező, emellett bölcsész és osztályvezető. Első diplomáját a Szegedi Tudományegyetem kommunikáció szakán, elektronikus sajtó szakirányon szerezte, és az ELTE filmelmélet-filmtörténet szakát is elvégezte, majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem doktorandusz hallgatója volt filmelmélet szakon. DLA-fokozatát 2019-ben szerezte meg. Doktori értekezésének címe: A filmrendező-oktatás a történetfejlesztés alkotói folyamatán keresztül. Első nagyjátékfilm-rendezése, a tinédzserek elleni internetes zaklatásokkal foglalkozó Remélem legközelebb sikerül meghalnod 🙂 2018 őszén került a hazai mozikba. 2013-2020 között az SZFE-n tanított, 2021 óta a Freeszfe óraadó tanára. A Freeszfén a Filmrendező mesterség kurzust tartja. Volt tanítványai többek között: Nagy Zoltán, Szilágyi Fanni, Hartung Attila, Baranyai Benő, Dudás Balázs, Csoma Sándor, Visky Ábel
Schwechtje Mihály tanórájának főbb témái a szerzőiség és a műfaji film keveredése és viszonya, az információ adagolás fontossága, a valóság és a képzelet határának elmosódása és az ehhez kapcsolódó rendezői megoldások lesznek.
Az ügyfél (12)
Ashgar Farhadi iráni rendező berlini és cannes-i díjak sokasága mellett egymás után két Oscart nyert (2012-ben a Nader és Simin – Egy elválás története, 2017- ben Az ügyfél), ami az idegennyelvű kategóriában csak a legnagyobbaknak, Fellininek, Kuroszavának, Bergmannak sikerült. A rendező, aki tehetős középosztálybeli családban nőtt fel, a perzsa film két klasszikusával, Kiarosztamival és Panahival ellentétben, elsősorban erről a társadalmi rétegről mesél történeteket. A hangsúly így a külső körülményekről a belső emberi- családi konfliktusokra helyeződik át. Minden műve, így Az ügyfél is többrétegű, többszörösen megcsavart, váratlan meglepetéseket tartogató történet. Farhadi már a virtuóz nyitó képsorokkal ellenállhatatlan erővel ránt bele filmjébe, miként tette ezt korábbi remeklése, a Nader és Simin – Egy elválás története prológusában. Nem lehet kétségünk afelől, hogy nagyon magas szinten beszéli a mozgókép nyelvét – úgy, ahogy manapság kevesen. Aztán ugyanerről győz meg az egyszerre titokzatos és bravúros mű további két órája is.
