“A mai tizen- és huszonévesek a szexualitást nagyrészt az internetpornón keresztül tapasztalják meg.”
Filmkritikusként és oktatóként is rengeteget írt, tanított, foglalkozott a filmes műfajokkal, amik alól sosem kezelte kivételként a szexfilmet vagy a pornót sem, de a széleskörű ismerete van a felnövéstörténetekről is. A Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában Varró Attilával, a Filmvilág folyóirat szerkesztőjével beszélget Kovács Gellért az április 4-én mozikba kerülő Hogyan szexeljünk című film kapcsán.
A Mozinet új bemutatójában a három legjobb barátnő a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban veti bele magát az éjszakai életbe, de nem mérik fel a döntéseik súlyát. A film autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás.
„Ezeknek a felnövés történeteknek, amik ezt a témát a szexualitáson keresztül közelítik meg, kötelező velejárója ez a fajta kirobbanó energia és a nagyon szubjektív hangvétel.”
A beszélgetés során Varró Attila elmondja, a serdülőkori coming of age történetek műfaji és formai sajátosságai mind fellelhetők a Hogyan szexeljünkben, de a többitől eltérő módon a történetvezetés itt intimebb, egyértelműen egy szereplőre fókuszál és kevésbé a csoportdinamikára. A hitelességet, a generációs látlelet jelleget erősíti az is, hogy a hangvétel realistább, a műfajra jellemző túlstilizált forma itt kevésbé van jelen.
„A Wasteland egy 2012-ben készült amerikai keménypornó film, egy nagyon radikális szembefordulás volt mindazzal, amit mi a kemény pornótól, mint műfajtól elvárunk.”
Varró szerint ezeknek a szexualitás témáját körbejáró felnövéstörténeteket bemutató filmeknek az utóbbi években három kiemelkedő darabja volt: a Spring Breakers, a Project X és a Wasteland című filmek. Míg az előbbi kettő ismertebb, moziban is bemutatott mainstream alkotások, addig a Wasteland egy szerzői pornófilm, ami több szempontból kifordítja a nézői elvárásokat a műfajjal szemben. Például azzal, hogy a pornográf részeket nem, mint kívánatos együttlétet, hanem mint a főhős lecsúszásának állomásait mutatja be, és hogy a film egy erőteljes tanulsággal zárul, ami egyébként egybecseng a Hogyan szexeljünk üzenetével is.
„A szakembereknek az egybehangzó véleménye, hogy egy elképesztő krízis van. A mai tizen- és huszonévesek a szexualitást nagyrészt az internetpornón keresztül tapasztalják meg.”
A pornó és a felnövő generációk kapcsolatáról elmondta, nagyon károsnak tartja, hogy a mai tizen- és huszonévesek a legfőbb élményeiket a szexualitásról a pornón keresztül élik meg. Szerinte ez könnyen vezethet akár törvénysértő, abuzív viselkedéshez, vagy szexuális zavarok kialakulásához is. Nagyon fontosnak tartja, hogy az oktatásban, akár a felvilágosítás részeként szóba kerüljön a pornó, mert a tabusítás nem segít ezen a tendencián, és hogy lehessen beszélni arról, mi a különbség a „rossz pornó” és a „jó pornó” között.
„Minden olyan pornó, ami valamilyen módon fölhívja a figyelmet arra, hogy ez egy fiktív világ, az jobb pornó. Minden olyan, ami ezt a dokumentumnyelvet hangsúlyozza, bármilyen módon, az káros pornó.”
A Hogyan szexeljünk április 4-étől a mozikban!
A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.
