Oké, ha szülőként zavarba ejtő a szexről beszélni || Cserháti-Herold Janka, Bereczki Enikő & Veiszer Alinda || Nagylátószög Extra

Cserháti-Herold Janka: „A szex az egy zavarba ejtő témakör. Tök oké, hogyha szülőként is az.”

Cserháti-Herold Janka a Hormonmentes.hu alapítója, a termékenységtudat és a hormonmentes fogamzásgátlás témájában visz tanfolyamokat és készít videókat a Youtube-ra is. Bereczki Enikő generációkutató, A rejtélyes Z generáció című könyv szerzője. A közös bennük az, hogy mindketten kiemelten fontosnak tartják, hogy a fiatalok megfelelő szexuális nevelésben részesüljenek. Velük beszélget a Veiszer a Mozinet Nagylátószög legújabb epizódjában az április 4-én mozikba kerülő Hogyan szexeljünk című film kapcsán.

A Mozinet új bemutatójában a három legjobb barátnő a gimi utáni nyáron egy görög tengerparti városban veti bele magát az éjszakai életbe, de nem mérik fel a döntéseik súlyát. A film autentikusan mutatja be a fiatalok fesztelen, már-már szabályok nélküli életét, míg a csillogó felszín alatt a Z generáció érzelmi és szexuális kiszolgáltatottságának legmélyére ás.


Bereczki Enikő: „Mondják erre a generációra, hogy Homo globalis, a világ első globális nemzedéke. Nekik nem kell várni arra, hogy az információ eljusson hozzájuk, bárhol is éljenek.

Enikő a Z generáció meghatározása kapcsán elmondta, sokszor egy nemzedék tagjai jobban hasonlítanak egymásra, mint a szüleikre. Ez többek köszönhető a korszellemeknek, és a közös, generációs élményeknek is. A Z generáció korszellemét leginkább az a technológiai robbanás határozza meg, aminek során bárhol, bármilyen információhoz azonnal hozzájutnak és ugyanilyen azonnali módon tudnak kommunikálni is. A kulturális hatások is gyorsabban elérik őket, így egy kulturálisan is diverzebb nemzedékről beszélhetünk.

Cserháti-Herold Janka: „Pár éve még 12 év volt az a kor, amikor először találkoznak gyerekek pornóval, mostanra ez 9 év. Az én kisfiaim 9 és 11 évesek. Ők nem férnek úgy az internethez, hogy ilyennel találkozhassanak, de nehéz abba belegondolni, hogy még mielőtt bármilyen gondolatuk lehet erről a témáról, akár traumatizáló módon találkoznak vele.”

Janka szerint ennek a technológiai fejlődésnek az egyik árnyoldala az, hogy egészen kicsi gyerekek is találkoznak pornó tartalmakkal, amikor még bőven nem állnak készen rá, és ennek hosszú távú káros hatásai is lehetnek. A megoldást ő szexuális nevelésben látja, amit már kisgyermekkorban érdemes elkezdeni, a pszichoszexuális fejlődés megfelelő szintjéhez igazítva, kezdve akár az alsónemű szabállyal.

Cserháti-Herold Janka: „A szexuális neveléshez kellenének olyan szakemberek – tehát nem a biológia tanárra rábízva, meg nem az osztályfőnökre rábízva -, akik kifejezetten azt tanulták, hogy adott korosztálynak megfelelően tudjanak beszélni erről a témáról.

Bereczki Enikő: „Van egy törvény Magyarországon, ami nem teszi lehetővé, hogy be lehessen menni külsős szakembereknek tartani erről oktatást, de nagyon nagy szükség lenne rá, hogy halljanak erről a gyerekek, mert így egy generáció fog felnőni úgy, hogy a pornó lesz számára az oktatói anyag.

A szexuális nevelés magyarországi helyzetét Janka és Enikő is aggasztónak látják. Felkészületlen emberek csinálják, nem megfelelő szakértelemmel, és nem hatékonyan. Nevelés helyett felvilágosítás történik, és a fejlődést törvényekkel nehezítik. A szülő viszont tehet azért, hogy a gyerek megfelelő szexuális nevelésben részesüljön. Fontos, hogy tudjon róla beszélni a gyerekkel, akkor is, ha zavarba ejtő a téma, és ne beszéljen mellé: ha nem tudja valamire a választ, akár együtt is utánanézhetnek.

A Hogyan szexeljünk április 4-étől a mozikban!

A szövegben felhasznált idézeteket szerkesztve közöltük.